Leginkább jó

A biológia ( a görög bios - 'élő' és logos - 'tudomány' szavakból) a természettudomány egyik ága, mely az élőlények eredetének, leszármazási kapcsolatainak, testfelépítésésének, működésének, és a környezettel való kapcsolatának megismerésével foglalkozik. A biológusok az élet legkülönbözőbb szerveződési szintjeit (például gének, sejtek, soksejtű egyedek, populációk, fajok, társulások, bioszféra) tanulmányozzák. A biológia szót először Michael Christoph Hanov német filozófus használta 1766-ban egyik könyve címében. A mai értelemben egymástól függetlenül vezette be Karl Friedrich Burdach 1800-ban, Gottfried Reinhold Treviranus 1802-ben és Jean-Baptiste Lamarck szintén 1802-ben. Treviranus könyve („Biologie oder Philosophie der lebenden Natur”) már címével jelzi a mai értelmét. Tartalomjegyzék [elrejtés] 1 Története 2 Áttekintés 3 Híres biológusok 4 A biológia főbb ágazatai 5 Jegyzetek 6 Források 7 További információk 8 Kapcsolódó szócikkek Története [szerkesztés] Áttekintés [szerkesztés] A biológusok az élet legkülönbözőbb területeit tanulmányozzák. A minden élőlényben közös tulajdonságokat vizsgáló, összehasonlító jellegű nagy tudományágakat az általános biológia (vagy biologia generalis, probiológia) néven szokás összefoglalni (például evolúcióbiológia, genetika, ökológia, etológia); az egyes konkrét, ma is élő élőlénytípusokat vizsgáló biológiai tudományágakat pedig biontológia vagy biologia universalis néven (például zoológia, entomológia, antropológia, botanika, anatómia, virológia stb.). A ma élő rendszerekkel foglalkozó biontológia tanulmányozhatja az egyedi szervezeteket (ez az individuális biológia), de vizsgálhatja az egyedekből szerveződő egyedek fölötti szerveződéseket (ez a tárgya a szupraindividuális vagy szünbiológiának). A már nem élő, de valamikor élt élőlények világát kutatják az őslénytan (paleontológia) tudományai. Ezért sokan vélik úgy, hogy a „biológia” nem egy természettudomány, hanem az élőkkel foglalkozó természettudományok összessége. Egy másféle csoportosításban az egyes tudományágakat aszerint soroljuk csoportokba, hogy milyen mélyen vezetjük vissza a biológiai törvényeket az anyag egyes elemi és még elemibb formáinak szintjére: az atomi és molekuláris szinttel a molekuláris biológia, a biokémia, a biofizika, a genomika, a proteomika foglalkozik, de minden biológiai tudománynak lehetséges molekuláris szemlélete és ilyen szintű vizsgálata. a sejtek működését a sejtbiológia vizsgálja. több sejt együttműködésének kapcsolatrendszerét a szövettan, a szervtan és a szervezettan kutatja, míg a működéseket az élettan (fiziológia) tanulmányozza. a genetika foglalkozik az öröklődéssel, az öröklődő változékonysággal és így a szervezetek változatosságának végső forrásával; a genomika a teljes genom működéseit egyszerre elemzi. a fejlődésbiológia azokat a folyamatokat és mechanizmusokat kutatja, amelyekkel a szervezetek keletkeznek, növekednek, fejlődnek a halálukig és közben öregszenek. a fajok sokféleségével, azok rendszerezésével foglalkozik a rendszertan, míg a sokféleség létrejöttét és a földtörténeti kibontakozását az evolúcióbiológia kutatja, és ezen belül az egyes élőlénycsoportok rokonsági leszármazásával foglalkozik a törzsfejlődéstan és a származástan. az egyes fajok belső felépítését az anatómia, az állatok viselkedését az etológia, míg az emberét a pszichológia, illetve a humánetológia vizsgálja. az élőlények közötti hatásokkal, illetve az élőlények és környezetük egymásra hatásával foglalkozik a szupraindividuális biológia, illetve az ökológia. Híres biológusok [szerkesztés] Charles Darwin Carl von Linné Czeizel Endre Francis Crick Gregor Mendel James D. Watson Konrad Lorenz Richard Dawkins Szentgyörgyi Albert David Attenborough A biológia főbb ágazatai [szerkesztés] Eperfa termései (Morus alba) Vadgesztenye virága Egy kék tengericsillag pihen a korallon, Ausztrália partjainál Felföldi marha Fotó a mára már kihalt kvaggáról Triceratopsz csontváza Aerobiológia Anatómia (bonctan) Asztrobiológia vagy exobiológia Állattan (Zoológia) Entomológia (rovartan) Biokémia Bionika Biogeográfia (életföldrajz) Biomatematika Bioinformatika Biofizika Biotechnológia Élettan (Fiziológia) Endokrinológia Összehasonlító élettan Növényélettan Környezeti és ökológiai élettan Elméleti biológia Embertan (Antropológia) Etológia (viselkedésbiológia) Evolúcióbiológia Fejlődésbiológia Egyedfejlődéstan Embriológia Törzsfejlődéstan (filogenetika) Genetika (örökléstan) Populációs genetika, Genomika, Proteomika Mitokondriális genetika Hidrobiológia Limnológia (édesvizek biológiája) Immunológia Individuális vagy idiobiológia Járványtan (Epidemiológia) Növénytan (Botanika) Növénykórtan (fitopatológia) Lichenológia (zuzmókkal foglalkozik) Mikrobiológia Bakterológia Virológia Molekuláris biológia Morfológia (alaktan) Mikológia (Gombatan) Idegtudományok (neurológia, neurobiológia) Neuroanatómia, Idegélettan, Biopszichológia vagy pszichobiológia Neurokémia, neurofarmakológia, pszichofarmakológia, Pszichofizika, pszichofiziológia Kognitiv tudományok Onkológia (a rákkal foglalkozik) Populációbiológia Populációgenetika Populációdinamika Szupraindividuális vagy szünbiológia Biotika, florisztika, faunisztika Cönológia (társulástan) Szünfenobiológia Ökológia Őslénytan (Paleontológia) Ősnövénytan, Ősállattan Rendszertan (Taxonómia, Szisztematika) Sejtbiológia (Citológia) Szaporodásbiológia (reprodukciós biológia) Származástan Kladisztika Szociobiológia Szövettan (hisztológia) Természetvédelmi biológia Toxikológia (a mérgezésekkel foglalkozik) stb. Jegyzetek [szerkesztés] Források [szerkesztés] További információk [szerkesztés] Biological Journals The Life Science Homepage Ecology WWW page BiologyBrowser CABI Cambridge Scientific Abstracts BIOSIS Applied Ecology and Environmental Research Biológiai idézetek Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés] Alkalmazkodás (adaptáció) Anyagcsere Biológiai (élő) rendszer Egyedek fölötti szerveződések (szupraindividuális organizációk) Élet Evolúció Fejlődés Homeosztázis Környezet (miliő) Növekedés Rendszer Sejt Szervezet (organizmus)