A biológia ( a görög bios - 'élő' és logos - 'tudomány' szavakból) a természettudomány egyik ága, mely az élőlények eredetének, leszármazási kapcsolatainak, testfelépítésésének, működésének, és a környezettel való kapcsolatának megismerésével foglalkozik. A biológusok az élet legkülönbözőbb szerveződési szintjeit (például gének, sejtek, soksejtű egyedek, populációk, fajok, társulások, bioszféra) tanulmányozzák.
A biológia szót először Michael Christoph Hanov német filozófus használta 1766-ban egyik könyve címében. A mai értelemben egymástól függetlenül vezette be Karl Friedrich Burdach 1800-ban, Gottfried Reinhold Treviranus 1802-ben és Jean-Baptiste Lamarck szintén 1802-ben. Treviranus könyve („Biologie oder Philosophie der lebenden Natur”) már címével jelzi a mai értelmét.
Tartalomjegyzék
[elrejtés]
1 Története
2 Áttekintés
3 Híres biológusok
4 A biológia főbb ágazatai
5 Jegyzetek
6 Források
7 További információk
8 Kapcsolódó szócikkek
Története [szerkesztés]
Áttekintés [szerkesztés]
A biológusok az élet legkülönbözőbb területeit tanulmányozzák. A minden élőlényben közös tulajdonságokat vizsgáló, összehasonlító jellegű nagy tudományágakat az általános biológia (vagy biologia generalis, probiológia) néven szokás összefoglalni (például evolúcióbiológia, genetika, ökológia, etológia); az egyes konkrét, ma is élő élőlénytípusokat vizsgáló biológiai tudományágakat pedig biontológia vagy biologia universalis néven (például zoológia, entomológia, antropológia, botanika, anatómia, virológia stb.). A ma élő rendszerekkel foglalkozó biontológia tanulmányozhatja az egyedi szervezeteket (ez az individuális biológia), de vizsgálhatja az egyedekből szerveződő egyedek fölötti szerveződéseket (ez a tárgya a szupraindividuális vagy szünbiológiának). A már nem élő, de valamikor élt élőlények világát kutatják az őslénytan (paleontológia) tudományai. Ezért sokan vélik úgy, hogy a „biológia” nem egy természettudomány, hanem az élőkkel foglalkozó természettudományok összessége.
Egy másféle csoportosításban az egyes tudományágakat aszerint soroljuk csoportokba, hogy milyen mélyen vezetjük vissza a biológiai törvényeket az anyag egyes elemi és még elemibb formáinak szintjére:
az atomi és molekuláris szinttel a molekuláris biológia, a biokémia, a biofizika, a genomika, a proteomika foglalkozik, de minden biológiai tudománynak lehetséges molekuláris szemlélete és ilyen szintű vizsgálata.
a sejtek működését a sejtbiológia vizsgálja.
több sejt együttműködésének kapcsolatrendszerét a szövettan, a szervtan és a szervezettan kutatja, míg a működéseket az élettan (fiziológia) tanulmányozza.
a genetika foglalkozik az öröklődéssel, az öröklődő változékonysággal és így a szervezetek változatosságának végső forrásával; a genomika a teljes genom működéseit egyszerre elemzi.
a fejlődésbiológia azokat a folyamatokat és mechanizmusokat kutatja, amelyekkel a szervezetek keletkeznek, növekednek, fejlődnek a halálukig és közben öregszenek.
a fajok sokféleségével, azok rendszerezésével foglalkozik a rendszertan, míg a sokféleség létrejöttét és a földtörténeti kibontakozását az evolúcióbiológia kutatja, és ezen belül az egyes élőlénycsoportok rokonsági leszármazásával foglalkozik a törzsfejlődéstan és a származástan.
az egyes fajok belső felépítését az anatómia, az állatok viselkedését az etológia, míg az emberét a pszichológia, illetve a humánetológia vizsgálja.
az élőlények közötti hatásokkal, illetve az élőlények és környezetük egymásra hatásával foglalkozik a szupraindividuális biológia, illetve az ökológia.
Híres biológusok [szerkesztés]
Charles Darwin
Carl von Linné
Czeizel Endre
Francis Crick
Gregor Mendel
James D. Watson
Konrad Lorenz
Richard Dawkins
Szentgyörgyi Albert
David Attenborough
A biológia főbb ágazatai [szerkesztés]
Eperfa termései (Morus alba)
Vadgesztenye virága
Egy kék tengericsillag pihen a korallon, Ausztrália partjainál
Felföldi marha
Fotó a mára már kihalt kvaggáról
Triceratopsz csontváza
Aerobiológia
Anatómia (bonctan)
Asztrobiológia vagy exobiológia
Állattan (Zoológia)
Entomológia (rovartan)
Biokémia
Bionika
Biogeográfia (életföldrajz)
Biomatematika
Bioinformatika
Biofizika
Biotechnológia
Élettan (Fiziológia)
Endokrinológia
Összehasonlító élettan
Növényélettan
Környezeti és ökológiai élettan
Elméleti biológia
Embertan (Antropológia)
Etológia (viselkedésbiológia)
Evolúcióbiológia
Fejlődésbiológia
Egyedfejlődéstan
Embriológia
Törzsfejlődéstan (filogenetika)
Genetika (örökléstan)
Populációs genetika,
Genomika,
Proteomika
Mitokondriális genetika
Hidrobiológia
Limnológia (édesvizek biológiája)
Immunológia
Individuális vagy idiobiológia
Járványtan (Epidemiológia)
Növénytan (Botanika)
Növénykórtan (fitopatológia)
Lichenológia (zuzmókkal foglalkozik)
Mikrobiológia
Bakterológia
Virológia
Molekuláris biológia
Morfológia (alaktan)
Mikológia (Gombatan)
Idegtudományok (neurológia, neurobiológia)
Neuroanatómia,
Idegélettan,
Biopszichológia vagy pszichobiológia
Neurokémia, neurofarmakológia, pszichofarmakológia,
Pszichofizika, pszichofiziológia
Kognitiv tudományok
Onkológia (a rákkal foglalkozik)
Populációbiológia
Populációgenetika
Populációdinamika
Szupraindividuális vagy szünbiológia
Biotika, florisztika, faunisztika
Cönológia (társulástan)
Szünfenobiológia
Ökológia
Őslénytan (Paleontológia)
Ősnövénytan,
Ősállattan
Rendszertan (Taxonómia, Szisztematika)
Sejtbiológia (Citológia)
Szaporodásbiológia (reprodukciós biológia)
Származástan
Kladisztika
Szociobiológia
Szövettan (hisztológia)
Természetvédelmi biológia
Toxikológia (a mérgezésekkel foglalkozik)
stb.
Jegyzetek [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
További információk [szerkesztés]
Biological Journals
The Life Science Homepage
Ecology WWW page
BiologyBrowser
CABI
Cambridge Scientific Abstracts
BIOSIS
Applied Ecology and Environmental Research
Biológiai idézetek
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
Alkalmazkodás (adaptáció)
Anyagcsere
Biológiai (élő) rendszer
Egyedek fölötti szerveződések (szupraindividuális organizációk)
Élet
Evolúció
Fejlődés
Homeosztázis
Környezet (miliő)
Növekedés
Rendszer
Sejt
Szervezet (organizmus)
Natural Ways to Farther down Blood Pressure
(ANearryaquaxia, 2018.10.12 01:50)